Egy Francesco Cirillo nevezetű srác találta ki a pomodoro-módszert, amely a nevét a paradicsomalakú időmérőről kapta. Huszonöt percig fókuszálsz egy dologra, utána következik öt perc szünet. Számomra a legrevelatívabb időgazdálkodási módszer. Alább az én filozófiám vele kapcsolatban.

Félóra. Vagy fél óra? Harminc perc. Van, amiből sok. Félórát féllábon állni nagyon sok. Másból meg kevés. Ha napi félórát alszol, hamarosan meghalsz. Viszont délután félórát szunyókálni csodálatos – nem egyszer ez mentette meg az életemet és a józan eszemet.

Fél órát nagyon könnyű elpazarolni facebookozással, értelmetlen, semerre nem vivő agyzsibbasztó dolgokkal. Kicsit nézegetsz celebeket az instagramon, és hopp, máris elment félóra vagy több is. De fél óra alatt rengeteg mindent lehet teremteni.

Az is a jó a félórában, hogy nem nehéz besuvasztani valahova a napodban és nem érzed nagy áldozatnak. Egy félórás dolgot sokkal kevésbé fogsz halogatni, mint egy egyórásat, hiszen félóra semmiség.

Közben pedig rengeteg idő az. Próbáld ki, hogy csak fél órát olvasol egy könyvet. Félórán át végzel egy online kurzust. Vagy fél órát írsz. Mindegy, mit, mondjuk levelet az exednek. Félórát törődsz azzal, ami benned van. Browserek bezárva, telefon lefele fordít, időzítő indul, és fél órán keresztül egyetlen dologra fókuszálsz. Hú, ezt mind én csináltam? És csak félóra alatt?

Eleinte elég annyi, hogy kipróbálod, és megtapasztalod, mennyi mindenre elég. Aztán, - ha már érzed, milyen erő rejlhet mindössze harminc percben – elkezdheted tudatosan használni. Minden nap foglalkozol fél órát azzal, ami neked fontos, amiben haladni szeretnél, amiben el vagy akadva, amire úgy érzed, nem jut időd. Például azt mondod, hogy minden nap szortírozok, pakolok otthon. Igen gyorsan rend lesz. Minden nap fél órát jógázom. Vagy rajzolok. Olvasok a gyerekeimnek. Sétálok. Írom a könyvemet.

Érdemes megérezni először, mekkora hatalom, tartalom, erő lehet abban a fél órában. Akkor elkezded megbecsülni és tisztelni. Utána elkezded használni. És talán nehezebben esik majd elpocsékolni is.

Fél óra semmi. De a világ lehet.

Ezen a blogon a fél óra alatt született írásaimat fogom publikálni. Ha több lenne a témában, akkor is a harminc perces verzió kerül ide. Ha kevesebb, akkor addig erőltetem, nyüstölöm a szöveget, amíg le nem telik a félóra.